Alaposan átalakítaná az Európai Uniót az a javaslatcsomag, amelyet a francia és a német kormány kérésére dolgoztak ki. Orbán Viktor például nem játszhatná el azt a vétófenyegetést, amit a legutóbbi költségvetés elfogadásakor tett. Hivatalosan azonban egyik ország sem állt még be a terv mögé, és olyan lépéseket követel, amelyektől ódzkodnak a tagállamok. Viszont várhatóan a legmagasabb politikai szinten is megvitatják a dokumentumot.

  • Hírbot@lemmy.toldi.euOPB
    link
    fedilink
    magyar
    arrow-up
    1
    ·
    1 year ago

    This is the best summary I could come up with:


    ) A terv a nemrég javasolt, plusz 66 milliárd eurós bizottsági felülvizsgálattal érvel amellett, hogy a költségvetés már így is kifeszített, ráadásul Ukrajna majdani felvétele és a zöld átállás miatt jelentősen több pénzre lenne szükség

    A tervezet nem sorol fel ötleteket, csak hogy ezeknek az adóelkerülés elleni fellépést kellene segíteniük, de a témáról amúgy is tárgyalnia kell a minisztereknek (az Európai Bizottság legutóbb idén júniusban dobott be ötleteket), mert a Covid-járvány után bevezetett helyreállítási alap mögötti hitelfelvételnél ebben állapodtak meg

    Korábban a tagállami csúcstalálkozókat levezénylő Charles Michel, az Európai Tanács elnöke emlegette ezt a dátumot, de a javaslat ettől még nem egyszerre (mint a Magyarország mellett kilenc másik országból álló 2004-es hullámnál), hanem érdemalapon, „regattában” venné fel az új tagokat

    Nem csoda, hogy az alapszerződésekhez utoljára nagyjából másfél évtizede mertek hozzányúlni, és ez nem sok jót ígér a mostani tervezetnek sem, bár egyes részeihez nem kellenek ilyen mély reformok, sőt, van, ami már valamennyire folyamatban is van

    Érezhetően a terv készítői is tisztában voltak vele, miért nem lenne népszerű egy szerződésmódosítás: a fenti módszerek „politikailag jobban kivitelezhetőek, mint hogy dupla egyhangúságra legyen szükség, azaz egy megegyezésre a tulajdonképpeni változtatásokról az Európai Tanácsban, plusz arra, hogy minden tagállam ratifikálja az új szerződést az ezzel járó kockázatokkal és késésekkel”

    Így ha továbbra is maradnak a költségvetés méretének mostani arányánál – amin a nettó befizetők a brexit ellenére 2021–2027-re sem változtattak –, a haszonélvező tagállamok az új büdzsében érezhetik meg igazán, mit jelent, ha nem pótolják ki a kiesett pénzt és lépnek túl végre az egyszázalékos plafonon


    The original article contains 2,604 words, the summary contains 254 words. Saved 90%. I’m a bot and I’m open source!