Ismét fegyveres összecsapásokról érkeztek hírek Hegyi-Karabahból, de úgy tűnik, a harcok egyelőre véget értek. Az utóbbi években gazdaságilag és ezáltal katonailag is megerősödő Azerbajdzsán akarata érvényesült, ez Örményországban belpolitikai viszályhoz is vezethet. Az Orbán-kormány inkább az azeriek felé húz, magyar cégek is részt vehetnek a régió egy részének újjáépítésében.
This is the best summary I could come up with:
A több tízezer áldozatot követelő háború során az ezeken a területeken élő azeri lakosság elmenekült (vagy elűzték), az eredeti Hegyi-Karabahnál jóval nagyobb terület pedig de facto önálló (örmény) entitássá alakult
Ez a 2020-as megállapodás alaposan megkavarta a terület hatalmi és politikai viszonyait: míg az egyik érintett nép szemében egy „kis Trianonnal” ért fel, addig a másik félnek egy korábbi hasonló léptékű trauma revíziójával
Az azeriek katonai akciójának előkészítését látva Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyugati politikusok és Recep Tayyip Erdoğan török elnök közbenjárását kérte, kevés sikerrel
Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén távolságtartóan nyilatkozott, arra utalva, hogy Örményország tulajdonképpen saját maga mondott le a terület feletti fennhatóságáról, amikor idén májusban elismerte, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik
Ezt figyelembe véve az Arcah Köztársaság hatóságai elfogadják az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának javaslatát a tűzszünetre vonatkozóan” – közölte a hegyi-karabahi elnöki hivatal
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor bejelentette, hogy a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét pedig már alá is írták
The original article contains 975 words, the summary contains 177 words. Saved 82%. I’m a bot and I’m open source!