A két évig húzódó tárgyalások után a hét elején nyélbe ütött fogolycserében öt-öt rab szabadult ki, de az USA befagyasztott iráni bankbetétek átengedésébe is belement. Irán eddig is és ezután is igyekszik majd előnyöket szerezni a külföldiek önkényes letartóztatásából, de a fogolycsere akár komolyabb megállapodásoknak is megágyazhat.

  • Hírbot@lemmy.toldi.euOPB
    link
    fedilink
    magyar
    arrow-up
    1
    ·
    1 year ago

    This is the best summary I could come up with:


    Az amerikaikkal szemben az összes szabadon engedett iráni kilétét nyilvánosságra hozták: Kaveh Lotfolah Afrasiabit 2021-ben tartóztatták le Bostonban, a vád szerint azért, mert regisztráció nélkül végzett egy külföldi ország számára lobbitevékenységet (az Egyesült Államok jogszabályai tág teret biztosítanak a lobbizásnak, azonban a tevékenység átláthatóságára is ügyelnek)

    Mehrdad Moein Ansari és Amin Hasanzadeh a vád szerint az iráni biztonsági erőkhöz tartoztak – azaz külföldi ügynökök –, Reza Sarhangpour-Kafranit és Kambiz Attar Kashanit pedig azzal vádolták, hogy megkísérelték kijátszani az Iránra kivetett szankciókat

    Az alkut a szunnita Öböl-monarchiák közé sorolható, de az Iránnal való kapcsolatait a régió többi államával ellentétben gondosan ápoló Katar közvetítésével kötötték meg, ide érkezett a két dél-koreai bankból a kialkudott „váltságdíj”, és Dohába repültek a szabadon engedett amerikaiak is

    Annak ellenére, hogy a fogolycsere kritikusai következetesen váltságdíjnak nevezik a szóban forgó 6 milliárd dollárt, az összeg valójában a Dél-Koreának szállított iráni olaj ellentételezése, mely a 2018-ban Donald Trump által visszaállított amerikai pénzügyi szankciók miatt a kelet-ázsiai ország két bankjában rekedt

    Többen úgy vélik, hogy az öt fogolyért cserébe felszabadított 6 milliárd dollár csak újabb nyugati polgárok jogtalan bebörtönzésére sarkallja a rezsimet, és arra is rámutatnak, hogy az iráni GDP 1,5 százalékát kitevő összeg jelentős része új lökést adhat a Teherán által szponzorált külföldi terrorszervezeteknek – köztük a Hezbollahnak, a Hamásznak vagy az Iszlám Dzsihádnak

    Azonban ahogy Brett McGurk korábbi közel-keleti főmegbízott, a Nemzetbiztonsági Tanács regionális koordinátora a Washington Postnak elmagyarázta, a Biden-kormányzat tárgyalási pozíciója sokkal rosszabb volt, mivel az előző adminisztrációval szemben kizárólag kettős állampolgárok szabadon engedéséről kellett meggyőzni Teheránt


    The original article contains 1,258 words, the summary contains 252 words. Saved 80%. I’m a bot and I’m open source!